Két év határán – Visszatekintés és célállítás

A rövid téli pihenő után egy minisorozattal érkezem. Az első részből megtudhatjátok, hogyan vetek számot az elmúlt évvel, és hogyan állítom fel a céljaimat a következő évre. A folytatásban pedig már nemcsak célokról, hanem a konkrét tervezésről is szó esik, méghozzá havi, heti, napi viszonylatban egyaránt.

Számomra az év végi számvetés és az új év megtervezése egymástól elválaszthatatlan tevékenységek, hiszen a naptár átfordításakor nem új életbe kezdek, “csak” a meglévőt folytatom. Ugyanazok a prioritások, ugyanazok a nehézségek, és ugyanazok az erősségek, adottságok is, amelyekkel a nehézségeket le tudom küzdeni. Hogy akkor mégis miért van értelme időt szánni a számvetésre és az újratervezésre? Mert néha nem árt, ha megállunk, megnézzük, honnan jövünk és hova tartunk; néha érdemes kicsit elgondolkodni, hogy tartjuk-e az irányt, jó cél felé haladunk-e. S bár ezt a gondolkodást az év bármelyik napján meg lehet csinálni, az újév tagadhatatlanul összekapcsolódik az újrakezdés fogalmával, így érdemes kihasználni a lendületet. Én általában a két ünnep közötti nyugodt időszakban szoktam elkülöníteni egy-két nyugodt estét a gondolkodásra, tervezésre, ám ezúttal január elején vágtam bele – ha hozzám hasonlóan inkább kuckóztál a két ünnep között, ne aggódj, nincs még késő a tervezgetéshez, sőt.

0. lépés: Életterületek

Ha még sosem csináltál ilyesmit, érdemes elgondolkodnod azon, milyen területeket tudsz elkülöníteni az életedben, de az életterületeket akkor is érdemes átgondolni, ha már régóta strukturáltan gondolkodsz az életedet illetően. Bár az életterületek nem változnak évente, sőt, akár évtizedekbe is telhet, míg valami változás történik, előfordulhat, hogy egyik-másik életterület aktuálisan háttérbe kerül, vagy ellenkezőleg: az eddigieknél jóval nagyobb súlyt kap.

Én a következő életterületekben gondolkodom:

  • egészség (testi-lelki értelemben)
  • házasság
  • anyaság (külön a két gyerekre)
  • otthon (háztartás, projektek, pénzügyek stb.)
  • karrier (munka, tanulás, önmegvalósítás)
  • kapcsolatok (tágabb család, barátok)

1. lépés: Visszatekintés

Az éves visszatekintést (és egyébként a tervezést is) az életterületeimre fűzve szoktam megcsinálni. Nincs nehéz dolgom, ugyanis évközben folyamatosan naplózom a velünk történteket. Ne valami szofisztikált, romantikus naplóra gondoljatok: ez egy Evernote jegyzet, amelyben kis gondolatjelekkel felvésem, ha valami említésre méltó történik. Amikor belekezdek a nagy évzáró-évkezdő tervezgetésbe, ezt a naplót veszem elő, és használom mankóként. Hasonlóan jól működhet a határidőnapló is, ha valaki következetesen, kellő részletességgel vezeti – ezt is érdemes lehet ilyenkor átpörgetni.

Az életterületeken egyesével végighaladva, pár sorban megfogalmazom, mi történt velem, velünk az elmúlt évben. Számomra fontos az írásbeliség, mert segít összerendezni a gondolataimat: az, hogy kerek, egész mondatokba öntöm az elmúlt hónapokat, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne vesszek el a részletekben – és ez különösen jól jön majd akkor, amikor már a jövő évi célokra koncentrálok. Írok tehát egy helyes kis fogalmazást az évünkről, s ha már évértékelési okokból elkészítettem, el is szoktam tenni részben családi mementóként, részben praktikus okokból – többször jött már jól ez a fajta visszakereshetőség.

visszatekintes-celallitas-4

Természetesen nem ez az egyetlen módja az év végi visszatekintésnek. Ha nincs (határidő)naplód, támaszkodhatsz fotókra, emailekre, vagy egyszerűen “csak” az emlékezetedre. Ha nem akarsz a fogalmazással bajlódni, a jól megválasztott címszavak is tökéletesen le tudják írni az évedet. Azt azonban mindenképp ajánlom, hogy legyen nyoma a gondolkodásodnak, azaz írd le, mire jutottál. Rengeteget számít.

A visszatekintés teremti meg az alapot a hogyantovábbhoz is. Miután elkészült a visszatekintés, alaposan átolvasom-átgondolom a leírtakat, és megpróbálom levonni a következtetéseket, tanulságokat. Én ezt intuitív módon szoktam csinálni: miután eltöltöttem egy-két órát azzal, hogy leírjam, hogyan is zajlott az elmúlt év, gyakorlatilag kipotyognak belőle azok a pontok, amelyeken jövőre változtatni kell.

Nemrégiben találkoztam az alábbi 5 segítő kérdéssel, ami szintén hasznos lehet, ugyancsak életterületenként átgondolva:

  • Mi volt jó?
  • Mi nem volt jó?
  • Mit lehet fejleszteni?
  • Mit kell abbahagynom?
  • Mibe kell belekezdenem?

2. lépés: Célállítás

A célállítás, majd a célok elérése érdekében történő tervezgetés egy iteratív folyamat. Madártávlatból indulunk, és egyre nagyobb felbontásban gondolkodunk: tisztában kell lennünk a hosszútávú céljainkkal (életcélok) ahhoz, hogy kimondhassuk a középtávú céljainkat (éves célok), amelyeket aztán rövidtávú (havi, heti, napi) tervek mentén valósítunk meg. A saját életterületeim mindegyikére van egy jól kialakult elképzelésem, hogy hosszútávon merre szeretnék haladni, és ezek nem is nagyon változnak az évek során, de ilyenkor azért vetek egy pillantást ezekre az életcélokra, hogy megerősítsem magam: igen, továbbra is ebben az irányban haladok tovább.

Az éves célok kimondásakor szintén életterületenként szoktam haladni: lassan(!), megfontoltan(!) végigmegyek az egyes életterületeken, és az előzetes elképzeléseim, illetve az évértékelés tanulságai alapján megfogalmazom, mi a célom az adott területen a következő évben. Természetesen a nyilvánvaló célokat nem írom le (pl. jó anyuka akarok lenni – ezt igyekszem az eddigiekhez hasonlóan tartani a továbbiakban is), kivéve, ha valamilyen oknál fogva külön odafigyelést igényel (pl. a kisfiam mostanában igencsak próbára teszi a türelmemet, és kiemelt célom, hogy ezekre a helyzetekre minél jobban reagáljak – számomra ez is a “jó anyukaság” része). Csak olyan célokat fogalmazok meg, amelyek valamelyik életcélomat szolgálják – az életterületek szerinti haladás segít ebben. Az írásbeliség itt is fontos: amit papírra vetek, súlya van.

Hány célom legyen?

A “nagyok” szerint egyszerre csak egyetlen célra érdemes koncentrálni, különben elaprózzuk magunkat, elveszítjük a fókuszt, és végül nem járunk sikerrel. Bár részben jogosnak látom ezt az intelmet, nem tartom követhetőnek: összetett az életem, a vágyaim, a családom élete, a családom vágyai – nem mondhatom azt, hogy az idén az önmegvalósítás mindenekelőtt, miközben a gyerekeim háttérbe szorulnak, de őszintén szólva az ellenkezőjét sem szeretném felvállalni.

Reális megközelítés az is, ha életterületenként választunk egy-egy célt. Az is előfordulhat, hogy egyik terület nem kap külön célt (csak csináljuk, ahogy eddig – az is fontos!), míg egy másik területen két célunk is van – de túl sok célt valóban nem érdelmes kitűzni, mert csak fölösleges frusztrációt okoz. Természetesen lehet több célunk is az évre, ez esetben priorizáljunk: fogadjuk el, hogy 5-7 nagy célnál többel tényleg nem tudunk zsonglőrködni. A kisebb céljainkat sem kell persze elfelednünk: írjuk le, s ha alkalom adódik rá, valósítsuk meg őket, de koncentráljunk az igazán lényeges, nagy céljainkra – azokra, amelyek a legnagyobb hatással vannak az életünkre, azaz a leginkább hozzájárulnak az életcéljaink eléréséhez.

Ha hozzám hasonlóan neked is több célod van, ajánlom, hogy legyen egy mottód. Már több éve választok mottót vagy vezérszót az évre, és nagyon sokat segít a sok cél között megtartani a fókuszt. Érdemes olyan szót vagy gondolatot választani, ami az összes célunkra értelmezhető. Nekem az idén a szavam a “prioritás” – ez fogalmazza meg most számomra leginkább azt az irányt, amerre haladni akarok: csak a fontos dolgokkal akarok foglalkozni, és még azon belül is a legfontosabbakkal. Bízom benne, hogy ez a mottó segítségemre siet majd a mindennapokban, amikor a különböző hétköznapi teendők és magasztos célok között próbálok balanszírozni.

visszatekintes-celallitas-3

SMART vagy nem SMART?

A közismert elmélet szerint egy cél akkor jó, ha SMART, azaz: konkrét (Specific), mérhető (Measurable), megvalósítható (Achievable), releváns (Relevant) és időben korlátozott (Time-bound). Nagyszerű, ha egyből olyan célokat sikerült megfogalmaznunk, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, de ellenkező esetben se essünk kétségbe: írjuk le célként azt, ami a szívünkből jön – aztán a következő lépésben SMART-osítjuk. Sokszor egy-egy kevésbé konkretizált céllal könnyebb azonosulni, könnyebb hozzá érzelmileg is kötődni – a SMART-ság ugyan a megvalósításban elengedhetetlen, de az útvonal kijelölésekor tulajdonképpen csak a realitás, a relevancia az, ami tényleg számít.

Itt tartunk most

Mostanra tehát megfogalmaztuk az életterületeinket a hozzájuk kapcsolódó életcélokkal, és összegyűjtöttük a célokat, amelyeket az idén szeretnénk megvalósítani. Jövő héten továbblépünk a konkrét tervezésre és megvalósításra, ehhez hozok majd ötleteket. Addig is íme még két érdekes olvasnivaló:

  • Az Éviránytű (Year Compass) egy nagyon jól átgondolt és összerakott évértékelő-célkitűző rendszer, amelynek sokezer rajongója van. A pdf-ben letölthető kis füzetet mindenképp érdemes átlapozni: az általam is használt életterületek szerinti gondolkodáson túl nagyszerű kérdések is szerepelnek benne, amelyek nekem ugyan nem tartoznak szigorúan véve a tervezés témakörébe, de gondolatébresztésként kiválóan használhatók.
  • Az Anyu Tervez blog írója, Éva is megosztotta nemrégiben a saját évértékelő-célkitűző módszerét. Az utóbbi időben ebben a témában az ő írása tetszett a legjobban, és meglepően sok hasonlóság is van kettőnk rendszere között. Ha tetszett ez a cikk, Éváé is biztosan fog.

Képek forrása: 1, 2, 3.

Reklámok

Két év határán – Visszatekintés és célállítás” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szia! Az év végén én is szoktam egy kis visszatekintést csinálni, még ha nem is ennyire strukturáltan, utána pedig össze szoktuk szedni a férjemmel, hogy mik azok a célok vagy feladatok, amire az új évben koncentrálni szeretnénk. Nekem ezen kívül van még egy általánosabb, személyes célom vagy mottóm is. A 2016-os évben ez az energia volt, az idei évben pedig “az vagy, amit megeszel”, tehát az egészségesebb és tudatosabb táplálkozásra szeretnék odafigyelni és a család többi tagját is ebbe az irányba terelgetni.
    Ti hogy haladtok a kihívással?

    Kedvelés

    • Szia Ági! Nagyon tetszik az idei személyes célod! Van egyébként konkrét elképzelésed, hogy hogyan fogsz neki? Nekünk sem ártana egy hasonló projekt, bármilyen jó ötletnek örülök! A projektünkkel egész jól állunk, bár azért mindketten “csaltunk” már – igaz, alapos indokkal. A férjem egyik nap főzött, mivel én nem éreztem jól magam, én pedig az édességes szabállyal tettem kivételt a kedvenc éttermemben. Mivel nagyon ritkán jutunk el a gyerekek miatt, úgy gondoltam, ennyi belefér. És az az igazság, hogy nagyon megérte 🙂

      Kedvelés

  2. Az egészségesebb étkezéshez nálam a kulcs az, hogy mindig megtervezzem, hogy mit együnk és annak megfelelően vásároljunk be előre. Munka mellett egyszerűen nem fér bele az időbe, hogy pár naponta boltba szaladjak, tehát egy hétre előre igyekszem kitalálni a reggeliket, vacsikat és hétvégi ebédeket, illetve időnként munkába is itthonról viszek/viszünk ebédet. Ha én főzök, akkor már nincs gond azzal, hogy egészséges is legyen, a lényeg, hogy minél kevesebbszer kerüljünk szembe azzal, hogy gyorsan főzök egy tésztát és ráborítok egy üveg szószt…

    Kedvelés

    • Ez jól hangzik. A menütervezés nekem gyenge pontom, pedig – ahogy te is írod – rengeteg haszna lenne… Remélem, sikerrel jársz az éves mottóddal kapcsolatban 🙂

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s