Mennyi az annyi? – Gyakorlati minimalizmus női szemmel

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy – különösen az ilyen-olyan (látszat)minimalista kihívások terjedésével – az emberek a minimalizmust számszerűen szeretnék értelmezni. Sőt, bizonyos (külföldi) fórumokon odáig fajul egy-egy beszélgetés, hogy az emberek egymásra (jelen esetben inkább egymás alá) licitálva bizonygatják, ki a legnagyobb minimalista. Az ilyesfajta méricskélésben éppen a dolog lényege vész el. A minimalizmus ugyanis nem egy szabványosan bemérhető műfaj: nincs XS-es vagy 38-as minimalista. Ugyanakkor a számok mégis érdekesek lehetnek – kívülállók vagy kezdő minimalisták számára mindenképp. Több alkalommal futottam már bele olyan kérdésekbe, hogy nekem hány akármim van – és az akármi alatt a legváltozatosabb dolgokra voltak kíváncsiak az emberek. Így nyárközepi lazításként összeszedtem néhány olyan kategóriát, amelyek a legtöbb nő életében kritikus pontként szerepelnek, ami a felhalmozást, költekezést illeti, s megszámoltam, hány darabbal rendelkezem.

Úgy gondolom, én egy egészséges középutat képviselek. Nem törekszem mindenáron a minimumra, sőt, a mai napig megragad bennem egy szép női táska vagy egy újonnan piacra dobott natúr szemhéjpúderpaletta képe. Azonban sikerült megtalálnom azokat a tárgyakat, amelyeknél valóban nem vágyom többre. Számomra erről szól a minimalizmus: olyan tárgyakkal venni körbe magunkat, amelyeket szeretettel, örömmel használunk, és megelégedni velük; a hiányérzetünket pedig nem tárgyakkal pótolni, hanem megnézni, mi rejtőzik a háttérben. Gyógyulófélben lévő táskajunkie-ként biztos jele annak, hogy valami nem stimmel épp az életemben, ha a kedvenc táskás weboldalaim egyikén találom magam, amint nézegetem a legújabb kollekciót…

A fogyasztói társadalom szülötteként minimalistává, tudatos vásárlóvá válni sokaknak hosszú folyamat, velem sem volt ez másképp. Tanulságos, néha nehéz út volt, de mára elmondhatom magamról – bármilyen tárgyról, ruhadarabról, termékről legyen is szó -, hogy:

1. Ismerem a saját igényeimet. Pontosan tudom, mire van szükségem. Nem veszek meg semmit csak azért, mert szembejött, mert akciós, mert épp divatos, vagy mert miért ne.
2. Ismerem a saját ízlésemet. Pontosan tudom, az adott kategórián belül mi az, amitől számomra szeretnivalóvá válik a tárgy, és csak akkor szerzem be, ha nem kell kompromisszumokat kötnöm. Így biztos lehetek benne, hogy amiért kiadom a pénzt, hosszútávon társam lesz, és örömmel veszem majd kézbe. (Itt nem létfontosságú dolgokról beszélek. Ha nem telik az ízlésemnek megfelelő darabra, akkor nem veszek egy gyengébb verziót csak azért, hogy legyen.)
3. Vásárlás előtt tájékozódom. Akár még otthonról, néhány releváns weboldalt átfutva, akár a helyszínen, termékleírást, belevarrt címkét elolvasva, anyagot, kidolgozást, csomagolást megvizsgálva – de sosem a marketingszövegekre hagyatkozva!

Nincs tehát impulzusvásárlás, és nincsenek elburjánzó igények sem, van viszont tudatosság, és ennek folyományaként egy kupacnyi olyan tárgy, ami tényleg örömet okoz számomra nap mint nap. No és akkor a számok!

Cipők

Kislánykoromban borzasztóan csúnya cipőim voltak – a 80-as évek Romániájában voltam gyerek, ráadásul szupinált cipőt kellett hordanom, ami akkoriban úgy működött, hogy kívülről megtalpalták a kiscipőt, vagyis mindenki láthatta, hogy ortopéd a lábad. Remek volt. Így aztán jó előre eldöntöttem, hogy ha nagy leszek, akkor olyan, de olyan cipőket fogok viselni… Aztán nagy lettem, és kiderült, hogy kényelmesebb vagyok én annál, hogy mindenféle cipőkölteményekben grasszáljak. Ha rajtam múlna, ellennék szezononként egy cipővel… és nagyjából ez is a helyzet. Idővel azonban rá kellett jönnöm, hogy nem árt, ha van azért egy második pár – praktikus és egészségügyi szempontokból egyaránt – így selejtezés helyett bővítettem a kollekciómat, figyelve arra, hogy némi változatosságot csempésszek a dologba.

És hogy mennyi az annyi? 9!

  • 2 nyári cipő (egy játszósabb és egy csinosabb szandál)
  • 3 átmeneti cipő (1 sportcipő + 1 tornacipő + 1 balerina)
  • 2 téli cipő (1 bokacsizma + 1 bakancs)
  • 2 alkalmi cipő (1 magassarkú szandál + 1 magassarkú csizma)

mennyi-az-annyi-2

Táskák

Számomra a táskakérdés volt (van és lesz) a leghúzósabb. Az a helyzet, hogy imádom a táskákat – és mindent, aminek köze van a táskákhoz, legyen az könyv, blog, fórum vagy egy barátnő, aki táskákat tervez. Ha valamiről, akkor egyetlen táskámról sem mondtam volna le a minimalista utam mentén, ám a sors “segítségemre sietett”: történt ugyanis egy tragikus eset, amikor egyszerre tönkrement az összes táskám. Igen, jól olvastátok. Egyszerre. Az összes táskám. Nem részletezem – máig fájó pont -, mindenesetre egy babahintának köze volt hozzá…

Mint minden beszerzésre, úgy a táskákra is igaz, hogy előbb gondolkodunk, s csak aztán vásárolunk. Nos, a fenti szörnyű eset után kénytelen voltam erősen gondolkodni… Ott álltam ugyanis egyetlen valamirevaló táska nélkül – én, aki imádom a táskákat -, és azon töprengtem, hogyan tovább. Jó, ne értsetek félre: ezek luxusproblémák. Tény azonban, hogy valamiben hordanom kellett a cuccaimat, úgyhogy leültem, és átgondoltam, most, hogy nulláról kell újra felépítenem a táskagardróbomat, honnan induljak. Táskából mindenképp a számomra elérhető legjobb minőséget preferálom, ugyanis hosszú évekre választok – azonban a jó táskának megvan az ára még akkor is, ha nem luxusmárkákban gondolkodunk. Lottó főnyeremény híján azonban csak apránként bővíthettem a készletemet, s bőven volt időm kitalálni, mivel is kezdjem, illetve folytassam az új táskakollekciómat, így sikerült kialakítanom a gardróbom legjobban kihasználható részét, értsd: minden alkalomra van megfelelő méretű és stílusú táskám, mindegyik táskám működik csinosabb és sportosabb szettekkel is, és mindegyik darabot imádom.

És hogy mennyi az annyi? 4!

  • XL-es fekete shopper (belefér a laptopom és a mindenféle mobiliroda-kellékeim / egy kisebb bevásárlás / egy hosszú hétvégi kiruccanásra a személyes cuccaim – sőt, a két gyerek napi cucca is, bár e célra csak akkor használom, ha végig autóval vagyunk, ugyanis egy nagy, nehéz válltáskával lehetetlen két kézenfogandó gyerekkel közlekedni)
  • L-es fekete hátizsák (sokáig idegenkedtem attól, hogy visszatérjek a hátizsákokhoz, de végül beláttam, hogy két gyerekhez a mindennapokban ez a legpraktikusabb táskatípus – szerencsére sikerült megtalálnom azt a darabot, amivel nem érzem magam kisiskolásnak, sőt, egyenesen imádom)
  • M-es sötétkék crossbody táska (elengedhetetlen táskatípus a mindennapi rohangászáshoz, de csak közepes méretben működik – a megboldogult, hatalmas méretű keresztbetáskámtól hetekig tartó vállfájdalmaim lettek)
  • S-es fekete alkalmi táska (értelemszerűen különlegesebb alkalmakra hordom, de olyan fazon, hogy gond nélkül fel lehet venni egy póló-farmer pároshoz is, ha kicsit fel szeretném dobni a hétköznapokat – és hordárt fogadok a többi cuccomhoz)

Kiegészítők

A legnagyobb szelektálást ebben a kategóriában hajtottam végre annak idején, ugyanis hatalmas felhalmozó voltam, különösen ami a fülbevalókat illeti. S ugyancsak ez az a kategória, ahol talán a legtöbbször ért az a felismerés, hogy “de hát én nem is szeretek ilyesmit viselni”. Volt ugyanis nem egy szupermenő övem, meseszép sálam és “must have” statement nyakláncom, de… nem hordok övet, sálat is csak télen, a statement nyaklánc pedig beleakad a fiam kisautóiba. Elengedtem tehát az elképzelt énemet, aki a divatmagazinok címlapján pózol, s maradtam önmagam.

És hogy mennyi az annyi? 20!

  • 1 napszemüveg (ezt amúgy keveslem – nagyon fényérzékeny a szemem, és jó lenne egy backup)
  • 1 óra
  • 2 gyűrű (a jegygyűrűm és egy fekete strasszos csillag, amit a fiam választott nekem ajándékba a drogériában <3)
  • 9 fülbevaló (ebből 3-at hordok a napok 95%-ában, de néha jólesik egy kis változatosság, főleg, hogy helyet nem foglal)
  • 5 karkötő
  • 2 alkalmi szett (ezeket még a menyasszonyi, illetve menyecskeruhámhoz kaptam/vettem, és csak nagy napokon viselem, szettként)

mennyi-az-annyi-3

Sminkcuccok

Korábban voltak időszakok, amikor akár útkeresésként, akár kis költséggel járó önkényeztetésként megszaladt a sminkcuccaim száma, de most már jó ideje elmondhatom: a sminkkollekcióm tényleg minimalista. Ma már nem “ugrik be” a kosaramba egy újabb körömlakk vagy egy kihagyhatatlan szempillaspirál-szemceruza ajánlat, amiből a ceruzát úgysem használom el, anélkül meg nem is igazán akciós az egész… A számomra optimális sminkkészlet felépítéséhez a legnagyobb lökést Timi, a Stílusmentor adta, akinek segítségével behatóbban megismerkedtem az évszaktípusokkal – sokáig ugyanis azért nem szerettem sminkelni, mert nem találtam a színeimet. Ma már kizárólag a saját színtípusomhoz (Hideg Nyár) passzoló dekorkozmetikumokat vásárolok, így hiába jön szembe egy rettentően trendi pirosító, ha tudom, ez nagyon előnytelen lenne számomra. Az is nagy lépés volt, hogy kitapasztaltam, milyen terméktípusokat szeretek használni – és csak azokat használom. Attól, hogy minden sminkvideó primerrel kezdődik, nem érzem magamra nézve kötelezőnek, ahogy az épp aktuális trendeket sem. Megbékéltem a saját külsőmmel annyira, hogy nem palástolni akarok, hanem kiemelni – nem használok például alapozót, mert a legjobb minőségű is kényelmetlen számomra, megelégszem a színezett fényvédőm által nyújtott hatással.

És hogy mennyi az annyi? 12!

  • 1 db púder
  • 1 db pirosító
  • 1 db szemhéjalap
  • 3 db szemhéjpúderpaletta (személyre szabható, “custom” paletták, 4-4 színnel)
  • 1 db szempillaspirál
  • 5 db körömlakk (kettő a kezemen mutat jól, kettő a lábamon, és van egy 2in1 alap-fedőlakkom)

Parfümök

Ha valamire, akkor parfümre irgalmatlan pénzeket lehet elszórni. Ez számomra a legveszélytelenebb kategória, ugyanis apai ágon nálunk a család egy részének gyakorlatilag nincs szaglása – köztük nekem sem. Bár sokkal jobban jártam, mintha nem látnék vagy nem hallanék, de azért nagyon bánt, hogy annyi szép illatból kimaradok… Így a parfümvásárlás nálam úgy működik, hogy 1) keresni nem keresek semmit, mert ugyan van néhány illat, amelyet valami csoda folytán érzek, ezek megtalálása igazi “tűt a szénakazalban” küldetés lenne 2) hiszek abban, hogy ha van olyan illat, ami nekem rendeltetett, meg fog találni 3) ha megtalál, a férjemnek vétójoga van, mivel neki – velem ellentétben – nagyon kifinomult az orra.

És hogy mennyi az annyi? 4! (Újravásárolni azonban csak az egyiket fogom – a többi nem lett szerelem, akkor meg minek.)

Ezek tehát az én számaim. Ha neked a munkád miatt több sminkcuccra van szükséged, igazi parfümmániásként örömed leled mind a 15 parfümödben, vagy még nem vetted rá magad lelkileg egy komolyabb szortírozásra a táskáid körében, ne érezd rosszul magad! Haladj a saját tempódban, a saját mércéd szerint – előbb-utóbb rá fogsz érezni, számodra mit és mennyit jelent a minimalizmus!

Képek: 1, 2, 3.

Advertisements

Mennyi az annyi? – Gyakorlati minimalizmus női szemmel” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Ez most megint olyan megvilágosító, egy éppen aktuális problémámra reflektáló poszt lett, amelyet szinte lélegzetvisszafojtva olvastam végig, mint anno a kapszulagardróbosakat. Köszönöm szépen!
    (A régi táskáidat azért iszonyúan sajnálom. :/ )

    Kedvelés

  2. Jaj de jó poszt. Tök jó, hogy azt összeszedted, hogy mennyi az elég minden kategóriából. Én most vagyok ott, hogy majdnem van elegendő ruhám, és cipőm, és kiegészítőm is, minden szezonra, de úgy érzem hogy nincs meg a kis fekete táska, ami farmer, póló kombinációhoz is működik. Van egy fekete clutchom, de az túl elegáns a hétköznapokra, a barna táskaszerelmem pedig nem megy mindenik összeállításomhoz. Ami még hiányos kollekció nálam, egyelőre a smink részleg. Abból még nem gyűjtöttem össze elég terméket (értsd, néhány terméktípust még ki akarok majd próbálni, amim még nem volt). És keresek még két tökéletes alapdarabot, egy hozzám illő fekete A vonalú szoknyát, meg egy fehér inge(ke)t, ami elegáns, de sportosan is viselhető. Tényleg jó néha számokban gondolkodni, de azért mégis, először önmagunkban kell megnézzük, hol húzódik egy határ, a tárgyaink fölösleges halmozása, és a jól kihasználhatóság között. 🙂

    Kedvelés

    • Az már szerintem hatalmas lépés, amikor az ember lánya össze tudja írni tételesen, hogy mire is van még szüksége. Így már sokkal kisebb az esélye a mindenféle meggondolatlan beszerzéseknek. A hozzám illő fekete A vonalú szoknyát én is nagy erőkkel keresem 🙂 Úgy látszik, ez kemény dió, az ember nem is gondolná pedig.

      Kedvelés

  3. Izgatottan olvastam,es megallapitottam,hogy nekem sokkal tobb taskam van. Ez gyengem,most szerettem bele megint egybe,es nem birtam nem megvenni.es hat,cipoim is akadnak.mentsegemre legyen mondva, sminkcuccaim szama nulla.egyaltalan nem sminkelek, ha igen,alkalmi szinten egy evben egyszer-ketszer,es akkor is inkabb kozmetikusra bizom.😊

    Kedvelés

    • Mindenkinek máshol van a gyenge pontja. S ha beleszerettél, akkor beleszerettél, nincs mese – ismerem az érzést! 🙂 Nekem a backupok beszerzéséről kellene leszoknom, ami a pólóimat illeti. Persze idővel sorra kerülnek a tartalékba vásárolt darabok is, de nem jó, hogy állandóan rá vagyok feszülve a fehér és a tengerészcsíkos pólókra, bárhol is járjak.

      Kedvelés

  4. A táskamániás énem kiabál, hogy látni szeretném AZT a négyet, amely minden igényt kielégít. Hogy lehet egy hátizsák nőies? hogy lehet (kibírni), hogy majdnem mind fekete? mi lesz a többi gyönyörű színnel? És hát persze azt is nehéz kibírni, hogy ilyen homályban marad a táskáid tömegbalesetének története, el sem tudom képzelni, mi történhetett… Mindenesetre nagyon inspiráló poszt és így végigolvasva nem is tűnik lehetetlennek ennyivel élni 🙂

    Kedvelik 1 személy

    • Még a tragikus táskabaleset előtt voltak színes táskáim (ó, de szépek is: levendulalila, püspöklila, padlizsánlila, pink, királykék…), de már akkor is azt tapasztaltam, hogy praktikus okokból sokkal többször nyúltam a fekete táskáim után. Amikor aztán zéróról kellett építkeznem, nyilvánvaló volt, hogy prioritást kapnak a feketék. Nem tartom kizártnak, hogy idővel bővítem ismét a kollekciómat, és akkor mindenképp szeretnék színesíteni. Míg azonban a bármilyen indulás azt jelenti, hogy két szerteszét szaladó apró gyereket próbálok öltöztetni, útnak indítani, addig bőven elég, ha csak a praktikus szempontok alapján kell választanom a táskáim közül, s nem okoz további fejtörést a szín (és persze kevesebb az átpakolás is így).

      Ha táskamániás vagy, talán értékelni fogod a két kedvenc cikkemet a minimál táskakollekció témában, mindkettő régebbi cikk, de nagyon jók. Ez a kollekció éppen azért tetszik, mert bár 3 táskája van, mert különböző színeket használni, igaz, a cikkben leírja, hogy az öltözködése viszont monokróm (nekem például nem, ezért sem tudom jól kihasználni a színes táskákat). Ennek a cikknek az írója pedig kigondolta, hogy milyen táskatípusokra van szüksége, majd választott egy feketét ÉS egy valamilyen színűt. Ha majd oda jutok, én is ilyen elv mentén fogom bővíteni a táskáim számát 🙂

      Konkrét táskákat nem szeretnék mutatni, ne haragudj – itt pont nem az a lényeg, hogy nekem épp milyen táskám van, hanem az elv, ami mögötte van. A táskabaleset viszont publikus, csak nem akartam már azt is részletezni: egy szekrényben voltam kénytelen tárolni a babahintát és a táskáimat, és a hinta ipari gumi felfüggesztése végighúzta az összes táskát, vastagon, leszedhetetlenül, volt, ahol a bőrt is megsértve, és természetesen mindegyiknek olyan részén, amit nem lehetett palástolni. Rengeteget küzdöttem a megmentésükkel, de végül veszítettem.

      Kedvelik 1 személy

      • Köszi, köszi, de jó, hogy ilyen részletesen válaszoltál! és az ajánlókat is nagyon köszönöm.

        Kedvelés

  5. Természetesen én is rögtön elkezdtem agyalni a táskák tragédiáján. Amire jutottam (persze most már tudjuk hogy nem ez volt, csak érdekes, hogy miket tud az ember kitalálni):
    1. Két táskád volt, ami “összes tönkrement”.
    2. Vmi elektromos szerkezet volt a hintában, amitől kigyulladt a szekrény, amiben megégtek a táskák is.
    Köszi, hogy nem hagytál tudatlanul 🙂

    Kedvelés

  6. jó volt végigolvasni a leltárt. ahogy elnézem ebbe az irányba haladok én is, bár néhány kategóriában simán beírom a nullát – smink, füldbevaló, …
    izgalmas egyébként tudatosan arra figyelni, hogy akkor mi után nyúlunk a hétköznapokban, mire van szükségünk: ruha, táska, cipő és ehhez igazítani a vásárlást.
    elkezdtem követni a blogodat – mert nagyon izgalmas 🙂

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s