“Mit szállítanak?” – Gyerekekkel utazunk

Aki kicsit is beleásta magát a minimalizmus irodalmába, titkaiba és tipikus megnyilvánulásaiba, minden bizonnyal belefutott már a “travel light” kifejezésbe, ami gyakorlatilag a kevés – sőt, még az annál is kevesebb – holmival való utazást jelenti. Bizonyos szempontból a minimalista úticsomag a minimalizmus kvintesszenciája, hiszen attól függően, mennyire gondoljuk radikálisan az úti minimalizmust, egy kis hátizsákba vagy egy valamivel nagyobbacska bőröndbe kell becsomagolnunk az életünket néhány nap vagy hét erejéig. Sokaknak a reptéri súlyhatár adja az első lökést a minimalizmus felé, másoknál a gigantikus bőröndök egyetlen hátizsákká zsugorodása már komoly mérföldkő a minimalistává válás útján.

S most jönne az a rész, hogy mi, mint haladó minimalista család, egy hátizsákkal bejártuk Európát – de sajnos a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. A címben szereplő idézet nemrégiben egy elképedt határőr szájából hangzott el, amikor kinyitottuk a gyerekcuccokkal agyonzsúfolt csomagtartót… Az a helyzet, hogy bár az élet nagyjából minden területén törekszem az egyszerűségre, az utazásaink során nem tudom, mi több, nem is akarom túlságosan bekorlátozni magunkat. Két kisgyerekkel utazni már önmagában egy kihívás, amit nem szeretnék olyan gubancokkal súlyosbítani, amelyek egy-két praktikus tárgy segítségével elkerülhetőek lettek volna. Azaz: felkészülten utazunk, és ez bizony egy alaposan telepakolt csomagtartót jelent. S egy csomagtartót alaposan telepakolni komoly munka, különösen, ha apró kezek is “segítenek” benne – így mikor végre elindulunk, én az utca végén már kimerülten hortyogok az anyósülésen. Hurrá, nyaralunk! No de azért nem ennyire borús a kép – az alábbi tippek-trükkök talán segíthetnek a hozzám hasonló cipőben járóknak abban, hogy ha nem is cuccok tekintetében, de azért mégis “light” legyen az a “travel light”.

A “mitviszlistám”

Evernote-ban (hol máshol…) van egy listám, amely a mindenkori becsomagolás alapját jelenti. Semmi szofisztikáltra nem kell gondolni, gyakorlatilag mindig a legutóbbi utazásunkra berámolt dolgok szerepelnek rajta. S hogy ez miért jó? Egyszer is természetesen azért, mert nem kell állandóan újraírnom a teljes csomagolási listát. Másrészt pedig azért, mert mivel az előző utazásunkat sikerrel megjártuk, nem lehetettek túl nagy hiányosságaink a csomagolás terén – így a múltkori listában nyugodtan megbízhatok. Amikor elkezdek készülődni az utazásra, megnyitom a mitviszlistámat, és a mostani utazásra szabom: aktualizálom valamelyest az időjárás és az úticél alapján, ráadásul két kicsi gyerekkel a két hónappal ezelőtti lista már nem releváns étkezés, játékok, öltözködés tekintetében sem.

S hogy mit viszünk magunkkal?

  • Ruhákat. Mivel mindannyiunknak nagyon egyszerű és jól kombinálható gardróbja van, pillanatok alatt össze tudom dobni az úti ruhatárakat. Mennyiségben a napok számához alkalmazkodom, a gyerekek esetében szoktam néhány plusz darabot bepakolni, gondolván a korukból adódó elkerülhetetlen koszolódásra. Lehetne csökkenteni a mennyiséget, ha mosnék a nyaralás közben – nos, nem fogok. Lehetne növelni a mennyiséget, különösen a gyerekek esetében, hiszen balesetek előfordulhatnak – elő is szoktak, ezért van nálam mosószappan. Míg nagymosást nem fogok tartani, egy-két darabot nem nagy ügy kimosni.
  • Tisztálkodószereket. A legszükségesebbeket visszük, és ilyenkor gond nélkül használjuk ugyanazt a tusfürdőt, testápolót, naptejet, fogkrémet, arckrémet. A saját szépségápolási rutinom is leegyszerűsödik nyaraláskor, csak a legszükségesebb egy-két terméket viszem – nem ezen a pár napon fog múlni a bőröm állapota (leszámítva persze a fényvédelmet – pár nap alatt életre szóló sérüléseket lehet szerezni a napon, ha nem vigyázunk). A magam részéről otthon marad a sminkkészlet is, legfeljebb egy szempillaspirált viszek magammal.
  • Gyógyszereket. Mivel nem használunk valami sok gyógyszert, ezért nem kell külön útipatikát összeállítanom, bedobom azt a neszeszert, amiben egyébként is tároljuk a gyógyszereket, így biztos minden lesz nálunk, amire gyors elsősegélyként szükségünk lehet.
  • A gyerekek ellátásához szükséges dolgokat. No, itt nem nagyon minimalizálok, viszem, amire igényü(n)k van. Alap a pelenkázó felszerelés, a konnektorvédő (ebből nem engedek), a legkedvesebb alvós holmik, és persze a kulacsaik. Mindig elvisszük magunkkal a babatelefont – nyaraláskor a leghasznosabb! Így volt tavaly lehetőségünk arra, hogy két gyerek ide vagy oda, felnőtt társaságban borozhassunk este, a szobánktól kb. 30 méterre lévő borospincében, míg a gyerekek boldogan aludtak. Ebben a kategóriában szerepelnek a legnagyobb méretű dolgok is: babakádat, etetőszéket sosem vittünk magunkkal, babaágyat általában adnak a szálláson (rá kell kérdezni előre!), a babakocsi pedig helyzetfüggő – volt, hogy csak hordozót vittünk, volt, hogy csak babakocsit, s az idén valószínűleg már semmit, így végre felszabadul a fél csomagtartó és az indulás előtti tetrisezés a cuccokkal.
  • Játékokat. Az elmúlt közel 5 évben sokat finomodott a játékcsomagolási technikám – ma feleannyi játékot viszünk a két gyereknek, mint az első babás utunk alkalmával egynek… azaz egyetlen szatyornyit. Egyszerűen nincs rájuk szükség. Azért megyünk nyaralni, hogy együtt legyünk, így a gyerekek számára mi vagyunk a legjobb játékszerek, és természetesen maga a nyaralás: a helyszín – a város, a tenger -, a körülmények mind-mind lekötik őket annyira, hogy az utazás idejét leszámítva gyakorlatilag rá se néznek a játékos táskára.
  • Könyveket. Ebből viszont bőven csomagolunk, kicsinek, nagynak egyaránt. Míg nekem elég a Kindle, addig a gyerekek könyvkészlete komoly tényező, de nincs mese, helyet kell nekik szorítani. Indulás előtti nap elmegyünk a könyvtárba, kiveszünk hat könyvet – ennyi elegendő újdonságot szolgáltat nekik az útra.
  • Alapvető háztartási kellékeket. Akár szállodába, akár apartmanba megyünk, mindig viszek ollót, dugóhúzót, mini mosogatókészletet, mosószappant, egy tekercs papírtörlőt és egy százas papírzsepit. Ha lesz a szálláson teraszunk vagy kertünk, be szoktam még tenni egy mécsest és egy doboz gyufát. Ennyi. Másra nem szokott szükségünk lenni – gazdálkodunk abból, amit a szálláson találunk.

mit-szallitanak-gyerekekkel-utazunk-3

Táskák és bőröndök

Mivel összesen két nem túl nagy bőröndünk van, kénytelen vagyok kisebb táskákat (a régi életemből megmaradt cipzáros strandtáskákat) is bevetni, de ennek is megvan az előnye: az összetartozó cuccokat egybe tudom csomagolni, ami útközben és az úticélhoz érkezéskor általában nagyon jól jön.

Külön táskát kapnak tehát a:

  • Cipők. Ezt a szatyrot csak cipőtárolásra használjuk, így nem kell bezacskózni a cipőket, elég csak induláskor beledobálni, amit vinni szeretnénk.
  • Széldzsekik. Nagyon kompaktan össze tudom csomagolni négyünk széldzsekijét, és mellé a gyerekeknek vékony sapkát, sálat; ezt a táskát általában ki sem vesszük a kocsiból, szükség esetén ott van, ha kell.
  • Strandfelszerelés. Hasonlóan a széldzsekikhez, a komplett családi strandfelszerelést is egybecsomagolom; ezt a táskát is a kocsiban hagyjuk, általában úgyis autós távolságra van a strand.
  • Játékok. Egy strandtáskányi játékot pakol össze a két gyerek. Ez a táska az utastérben utazik, hogy menetközben is kéznél legyen minden.
  • Alvós felszerelés. A gyerekek alvós holmiját (állatkák, pizsamák, kispárna, hálózsák) azért szeretem külön tárolni, mert megérkezvén a szállásra, egy pillanat alatt elő tudom készíteni a kuckójukat, így ha fáradtak, nem kell megvárniuk a komplett kirámolást.
  • Pelenkázó felszerelés. Értelemszerűen mindig kéznél kell lennie. Nem pakolom többfelé, a mindennap használt pelustáska készleteit bővítem ki; ha több napra utazunk, mint amennyi belefér, majd helyben vásárolunk, ha kifogyunk valamiből.

Minden más megy a bőröndökbe. Először tehát gyorsan összerakom a “tematikus” táskákat, majd a mitviszlistám alapján körbemegyek a házban, és összeszedek mindent, ami még a bőröndökbe kerül.

Bőröndön belül is szeretek némi rendszert fenntartani. Ehhez nagyon jól jönnek a textil tornazsákok (“gym bagek”) – ezek pont akkorák, hogy egy heti fehérnemű-póló pont belefér; mindannyiunknak van egy (korábbi konferenciák repiajándékai voltak), és éppen beleférnek egymás mellé szépen elrendezve a bőröndbe. Természetesen ugyanez megvalósítható vastagabb reklámszatyrokkal, de aki szeretne tartósabb megoldást, ajánlom a Sorting Bags textilzsákjait, esetleg a külföldön népszerű “packing cube-okat”, azaz szögletes, cipzáros tárolókat, amelyekkel nagyon precízen be lehet rendezni egy bőröndöt (bevallom, én sajnálom rájuk a pénzt, de nagyon ötletesnek tartom).

mit-szallitanak-gyerekekkel-utazunk-2

Útközben

El kell mondanom, hogy nagyon-nagyon rendes gyerekeink vannak. A legutóbbi nyaralásunk során 2×2 nap volt maga az utazás (oda-vissza), és némi “mikor érünk már oda?” jellegű érdeklődést leszámítva zokszó nélkül tűrt az 1 éves és a 4 éves is. Emiatt nincsenek korszakalkotó ötleteim arra vonatkozóan, hogyan kenyerezzük le az apró útitársakat.

Persze valamelyest én is felkészülök ilyenkor. Induláskor szoktak kapni egy-két apróságot, ami megalapozza a jó hangulatot és az újdonság erejével leköti őket pár órára (általában mindig van itthon készleten valami – amikor túl sok ajándékot kapnak egyszerre, el szoktam sikkasztani hasonló célokra néhány darabot, a kislányomnak pedig ilyenkor húzok elő a bátyjától örökölt játékok közül valami “újat”).

Természetesen mindig visszük a mágneses játékokat: a kirakót és a rajzolótáblát. Tabletünk nincs, így mesét nem néznek, hallgatnak viszont mese CD-t (a gyerekkönyvtárban lehet kölcsönözni), illetve családilag imádjuk a Ringató-dalokat, a könyvekhez mellékelt CD-k szintén nagyon jól jönnek ilyenkor, órákig tudunk énekelgetni közösen útközben. Sokan szoktak hajnalban indulni, hogy a gyerekek minél többet aludjanak – mi erre családilag képtelenek vagyunk, úgyhogy csak reménykedni tudunk abban, hogy elbóbiskolnak – van, hogy bejön, van, hogy nem.

Néhány szó a hazaútról

A nyaralás utolsó estéjén, amikor nekilátok a becsomagolásnak, általában a dózer módszerrel dolgozom, azaz: ami a kezembe akad, és már nincs szükség rá, bedobom valamelyik táskába. A trükk abban rejlik, hogy melyik táskába dobom be. Hazafelé ugyanis teljesen más elgondolás szerint dolgozom – a cél ilyenkor az, hogy a hazaérkezés első óráit minél könnyebbé tegyem saját magam számára. Mindig külön csomagolom az összes szennyest, így hazaérkezésünk után 5 perccel már pöröghet is az első mosás. Nincs sok helyem teregetni, így logisztikáznom kell a mosással – felhalmozódott mosnivaló esetén ez egy fontos első lépés otthon. A többi cuccot pedig emeletenként igyekszem elpakolni, vagyis az egyik bőröndbe kerülnek a földszintre való cuccok, a másikba pedig az emeleti holmik – így megspórolok egy csomó értelmetlen rohangászást. Nem vagyok híve annak, hogy még napokig kerülgessük a félig üres bőröndöket, így gyorsan dolgozom, hogy estére már kényelmesen érezhessük magunkat az otthonunkban. Mert ugye mindenütt jó, de a legjobb mégiscsak itthon – különösen kisgyerekekkel.

Képek forrása: 1, 2, 3.

Advertisements

“Mit szállítanak?” – Gyerekekkel utazunk” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tok jo ez a cikk ☺ Mi iden kevesebb cuccot vittunk 3 gyereknek, ugyhogy mar profinak ereztem magam, de ugy latom van meg hova fejlodnom. A mosas nalunk is igy megy, de az emeletenkenti szortirozas nagy otlet.
    Viszont talan hasznos: utazaskor mi egy telefonos appot hasznalunk bebiornek (konkretan baby monitor, de sokfele van). Egyikunk telefonja a gyerekeknel marad es bizonyos hangero felett felhivja a megadott szamot
    Jellemzoen a masikunket. Igy nem gond ha vastagok a falak vagy picit tavolabbra mennenk. Meg helyet is sporolunk vele.

    Kedvelés

    • A bébiőr valamiféle berögződés már. Mivel itthon értelemszerűen az van állandó használatban, ragaszkodunk hozzá, bár őszintén szólva fogalmam sincs, hogy miért – ahogy te is írod, van azért egy távolsági korlát, nem beszélve arról, hogy a miénk egy 10+ éves darab, recseg-ropog, s még helyet is foglal a csomagban. Ismertem eddig is az appot, de most adtál egy lökést, hogy végre itthon hagyjuk a bébiőrt, köszi 🙂 A babakádat a héten pakoltuk el, talán itt az ideje, hogy a bébiőr is nyugdíjba vonuljon – akár a mindennapi használatból is.

      Kedvelés

  2. Nagyon jó, hasznos praktikák 🙂 Én is hasonlóan csomagolok.
    Sorting bags-ként tízórais nylontasakba teszem a zoknikat, alsóneműt mindenkinek külön – a nagyobb gyerekek maguknak ezt már összecsomagolják, így egyszerűbb megtalálni, rendben tartani.
    Menet-jövet 1 táskában 1-2 napra való váltóruha+szükségesek mindenkinek (felnőttek+4 gyerek)– így ha megállunk valahol éjszakára, csak azt az egy táskát kell kivenni és esetleg mindenkinek a személyes apró hátizsákját.
    Jó nyaralást kívánok, ha most indultok 🙂 !

    Kedvelés

    • Igen, ez még egy nagy kérdés, hogyan lehet praktikusabban megoldani, ha megállunk egy éjszakára. A pünkösdi kirándulásunkkor 🙂 éppen ez volt a helyzet, félúton meg kellett állnunk a gyerekek miatt, de még olyan kicsik, hogy az egyéjszakás megállónál is szükség van a csomagtartó 80%-ára… Később biztos könnyebb lesz ilyen szempontból, s azt is várom már, hogy maguknak csomagoljanak 🙂

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s