Mennyi az annyi? – Gyakorlati minimalizmus női szemmel

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy – különösen az ilyen-olyan (látszat)minimalista kihívások terjedésével – az emberek a minimalizmust számszerűen szeretnék értelmezni. Sőt, bizonyos (külföldi) fórumokon odáig fajul egy-egy beszélgetés, hogy az emberek egymásra (jelen esetben inkább egymás alá) licitálva bizonygatják, ki a legnagyobb minimalista. Az ilyesfajta méricskélésben éppen a dolog lényege vész el. A minimalizmus ugyanis nem egy szabványosan bemérhető műfaj: nincs XS-es vagy 38-as minimalista. Ugyanakkor a számok mégis érdekesek lehetnek – kívülállók vagy kezdő minimalisták számára mindenképp. Több alkalommal futottam már bele olyan kérdésekbe, hogy nekem hány akármim van – és az akármi alatt a legváltozatosabb dolgokra voltak kíváncsiak az emberek. Így nyárközepi lazításként összeszedtem néhány olyan kategóriát, amelyek a legtöbb nő életében kritikus pontként szerepelnek, ami a felhalmozást, költekezést illeti, s megszámoltam, hány darabbal rendelkezem.Érdemes továbbolvasni »

Kapszulagardrób használatban + 12 gyakran ismételt kifogás

Ha a gardróbsorozat első és második részével sikerült kedvet csinálnom a minimalista öltözködéshez, akkor valószínűleg már össze is állítottad a saját tavaszi kapszulagardróbodat, amit már “csak” viselned kell – az alábbiakban ehhez adok pár útmutatást. Ha azonban még mindig nem vagy meggyőződve, hogy neked való-e a kapszulázás, akkor ugorj a cikk második felére, ahol összegyűjtöttem pár választ a legjellemzőbb aggodalmakra, kérdésekre és kifogásokra a kapszulagardróbokkal kapcsolatban.

Érdemes továbbolvasni »

Minimalista vs. kapszula ruhatár

Hamarosan nyakunkon a tavasz – ezt elsősorban nem az időjárásból tudom (nálunk éppen havazik), hanem az üzletek kirakataiból: pár nap leforgása alatt mindent elöntött a pasztell, a virágminta, sőt, itt-ott már a tengerészcsíkos szettek is megjelentek, a közelgő nyár hírnökeként. Ilyenkor sokakban megmozdul a kisördög, és már nyílnak a pénztárcák, frissülnek a ruhatárak – de vajon tényleg szükség van erre? Egy pár részes cikksorozatot indítok most útjára, amely a minimalista ruhatárat, kapszulagardróbokat járja körül – elméletben és gyakorlatban egyaránt.

Érdemes továbbolvasni »

Fotók és más szép emlékek rendszerezése

Ki gondolná: az emlékek gyűjtögetésében, megőrzésében is minimalista elveket vallok. Egy maroknyi tárgyi emlék gazdájaként elmondhatom: kiütést kapok az emlékekkel dugig pakolt pincéktől és padlásoktól. Hogy miért? Az én elképzelésem szerint az emlékeket az ember nagy becsben tartja, gyakran szeretgeti őket, örömét leli bennük. Akárcsak a szellemi emlékeket. Ehhez azonban nem árt, ha ezek az emlékek hozzáférhetőek, élvezhetőek, s a lomtárral összemosódó, többéves porréteg alatt pihenő “emlék” nem ilyen. A kevesebb több az emlékek terén is! Íme néhány ötlet, hogy az emlékeink velünk éljenek, ahelyett, hogy a fejünkre nőnének.

Érdemes továbbolvasni »

Fékezzük meg a karácsonyi ajándéközönt! (de ne teljesen)

Nagyon ambivalens érzéseim vannak a karácsonyi ajándékozással kapcsolatban. Pedig nagyon szeretek ajándékot adni. Szeretem azt a pillanatot, amikor egyszercsak, a semmiből eszembe jut egy szuper ötlet, vagy a városban kószálva szembejön valami, aminek tudom, hogy valaki nagyon örülne. Szeretem várni a percet, amikor átadhatom a tökéletes(nek vélt) ajándékot, és szeretem látni a (remélhetőleg őszinte) mosolyt is. Ám ahogy közeledik az ünnep, egyre jobban nyomaszt a mindenhol eluralkodó ész nélküli vásárlás (pedig nem járok plázákba), agresszív reklámozás (pedig nem nézek tévét), mértéktelen költekezés (pedig én magam nem is költekezem különösebben ilyenkor sem). Nem akarok közhelyekkel jönni, hogy a fogyasztói társadalom kontra az ünnep valódi mondanivalója, egyszerűen minimalistaként fáraszt és bosszant a nagy év végi vásárlási dömping.

Érdemes továbbolvasni »