A kulisszák mögött – blogszülinapi interjú

Mondhatnám, hogy akasztják a hóhért – ha valaha lett volna interjú a blogon. Ami késik, nem múlik, ám az első interjút nem én, hanem az egyik kedvenc blogom, a Habos Kakaó szerzője, Marcsi készítette, s az alany nem más, mint én – méghozzá abból az alkalomból, hogy egy éve indult útjára a blog. Mivel sokszor kapok kedves kérdéseket a blogon túli életemmel kapcsolatban is, úgy gondoltam, megragadom az alkalmat, s picit többet mutatok abból, ki is Pareto Lánya. Fogadjátok szeretettel, s mindenképp látogassatok el a Habos Kakaó blogra – végtelenül igényesen, körültekintően járja körül a tudatos szépségápolás témakörét, élvezet olvasni.Érdemes továbbolvasni »

A pöttyös labda

A tavasz egyik első délutánja volt. Még ebéd előtt voltunk, ki akartuk használni a napsütötte órákat. Ahogy róttuk a kis mesevárosunk utcáit, egyszercsak megpillantottam a pöttyös labdát. Hatalmas volt, piros, tenyérnyi fehér pöttyökkel. Annyira nagy volt, és annyira vidám, hogy bár nem szokásom, de azonnal megvettem a gyerekeknek, csak úgy. A tavaszi jókedvünk mellé beszállt most a pöttyös labda is, a járdán labdázva indultunk hazafelé. A kisfiam annyira kacagott örömében, hogy a járókelők megálltak, az ő arcukra is mosolyt csalt az aprócska gyerek jókedve.

Érdemes továbbolvasni »

Tavaszi feltöltődés

Kedves Olvasóim, rövid pihenőre vonul a blog. Az elmúlt hetekben több jele volt annak, hogy besokallt a szervezetem, túl nagy volt mostanában a nyomás rajtam. S bár nem a blog a bűnös ebben (ellenkezőleg! amióta írom – s olvassátok, rengeteg pozitív energia áramlott az életembe), mégis a blogot kell pihenőre küldenem, a többi kötelezettségem ugyanis nem szabadságolható. Igen, a blog kötelezettség is, hiszen megtiszteltek azzal, hogy olvastok, én pedig nem szeretnék visszaélni az időtökkel, a figyelmetekkel, azaz ha nincs elegendő időm és energiám színvonalas cikkeket készíteni, akkor inkább nem írok semmit – összecsapott, elkapkodott munkát semmiképp nem szeretnék kiadni a kezemből. Nem ígérek semmit: lehet, hogy már jövő héten jelentkezem, de az is lehet, hogy néhány hétre is szükségem lesz – nem tudom. Aggódnotok azonban nem kell, ugyanis amellett, hogy a pihenés, regenerálódás lesz most a fókuszban, a bloggal is foglalkozom majd a háttérben, s remélem, sikerül kicsit előre is dolgoznom, hogy minél ritkábban kelljen az élet viszontagságai miatt szüneteltetnem a blogot. A mielőbbi viszontlátásra!

Kis téli csend

Eljött az ünnepi időszak, s vele együtt az elcsendesülés, a család felé fordulás ideje is. A blog is kicsit pihenni fog, mivel az írásra szánt időmre igényt tart a férjem és a gyerekek, én pedig örömmel állok meg a kedvükért, hogy aztán új lendülettel  és töretlen lelkesedéssel folytathassam. Legyen békés, varázslatos ünnepetek, és pihenjetek sokat a vakáció napjaiban!